Megalakulásunk története

Megalakulásunk, az egyesület ötletének születése

2001. január 1-ét írtunk. Míg mindenki a szilveszteri buli fejfájását próbálta gyógyítgatni, négyen (Miklós, Balázs, Péter és azóta elhunyt barátunk, Károly) elmentünk túrázni a Bakonyba. Ha jól emlékszem, a Középső-Hajagra igyekeztünk. A hegy tövében fiatalokhoz méltóan, hócsatát vívtunk. Már nem tudom ki nyert, régen volt ez. A jó buli után vetettük fel az ötletet, hogy milyen jó lenne külön egyesületet alapítani. Szépen elterveztük, megvitattuk, a nagy beindulás után mindez 2002 őszéig parlagon hevert. Akkor azonban elővettük az ötletet és leporoltuk. Egyik tagunk rokona segített az alapszabály elkészítésében, hisz azt se tudtuk akkor, hogy miket kell ehhez csinálni. Nehéz volt bejegyeztetni magunkat, ám 2003. május 10-én hosszú szenvedés után végre sikerült.

<2001-ben négy fiatal középiskolás egy túra közben felvetette annak az ötletét, mi lenne, ha egyszer túraegyesületet alapítanának. Most, 2004-et írunk, és létezik egy CATS névre hallgató, Különösen Elvetemült Túrázók Clubja elnevezésű szervezet. Hogy mi a közös e két mondatban? Csak annyi, hogy ennek a társaságnak a fent említett négy fiatal közül három alkotja az Elnökségét.>

(Radó Péter: Egyesület bemutatása; 2004. újságcikk részlete)

Ez az ötlet úgy született, mintha csak egy kósza gondolat lett volna, ám egyre tovább beszélve és nevetgélve ezen az elképzelésen, annál komolyabbá vált: <Mi lenne ha...?> kérdések után rájöttünk, hogy érdemes lenne jó kapcsolatunkat egy túraegyesületben gyümölcsöztetni, kiteljesíteni. Jött az ötlet, de a megvalósítás már nem ment olyan könnyedén. Hosszú tervezgetés és megfelelő, hivatalos formába öntést követően végre megalakultunk.

<Az egyesület létrehozásának célja, hogy szentesítsünk egy kapcsolatrendszert, amely régóta jól működik - az összetartás intézményét. Minthogy mindannyian lelkes túrázók, adrenalin hajszoló amatőr sportolók vagyunk, szeretnénk minél több fiatallal megismertetni mindazon hasznos, kellemes és rendkívül tartalmas események élményeit, érzését, átélésének lehetőségét, amelyet mi szereztünk az erdők, mezők, hegyek, patakok és sok más természeti csodát járva, látva, megismerve. Szeretnénk rendezett keretek között átadni valamit abból, amit mi kaptunk „beavatóinktól"; az otthoni TV-nézés, számítógép nyüstölés és fékevesztett bulizás helyett, után vagy közben egy tartalmas kikapcsolódásra lehetőséget teremteni.>

(Bódai Miklós: CATS, Különösen Elvetemült Túrázók Klubja; 2004. évi újságcikk részlete)

Egyesületünk 2003. május 10-én alakult meg (hivatalosan) Budapesten tíz alapítótaggal mint társadalmi szervezet, 2004. január 17-én pedig sportegyesületté szerveződtünk át. Már korábban, több évvel ezelőtt terveztük, hogy létrehozunk egy egyesületet, amely (talán) új arculatot is tud adni a magyar természetjárásnak. Elsősorban gyalogos túrák céljából alakítottuk meg a CATS-et, amely egy furcsa névként is csenghet. Az elnevezésnek a macskák szóhoz nincs köze, annál inkább a túrázáshoz. Fonetikus kiejtése <ketc>, vagyis Különösen Elvetemült Túrázók Clubja. Sokan berzenkedve fogadják e nevet, de nem kell megijedni, csak a túrázás alatt vagyunk elvetemültek.

(Radó Péter: Egyesület bemutatása; 2004. újságcikk részlete)

<Aki eddig találkozott a CATS szóval, annak feltehetőleg a világhírű musical jutott az eszébe. Mi nem azért alakultunk, hogy versenyre keljünk a MACSKÁK hírnevével, de szeretnénk, ha nevünk ismerősen csengene a természetjárók fülében. Reméljük, senkit nem riasztunk el azzal, ha feloldjuk, mi is rejtőzik az angolul is értelmes szó mögött: Különösen Elvetemült Túrázók Klubja. Nos ettől senki ne ijedjen meg. Tavaly alakultunk, és a 2003-as év egy része azzal telt, hogy egyesületünket bejegyeztettük a bíróságon.>

(Kemény Béla: CATS Sportegyesület; 2004. újságcikk részlete)